Az álhártyás vastagbélgyulladás egy életveszélyes megbetegedés, amely során – általában valamilyen hajlamosító tényező hatására – egy mérgező anyagot (toxint) termelő baktériumfaj szaporodik el a vastagbélben, ahol súlyos gyulladást, következményes hasmenést, fogyást, általános testi leromlást, súlyos esetben pedig bélelhalást és vérmérgezéses állapotot okoz.

A baktériumot Clostridium difficilének nevezik, amelynek toxinja károsítja a vastagbél nyálkahártyáját és ott nagyfokú gyulladást, vizenyőt és sejtelhalást vált ki. Ez a kórokozó a környezetünkben sok helyen fellelhető, akár egészséges emberek vastagbelében is, azonban egészségesekben a bélben élő többi, úgynevezett „jó” bélbaktérium a Clostridium elszaporodását megakadályozza. Ha ez az úgynevezett jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, akkor adódik lehetőség a Clostridium elszaporodására és az álhártyás vastagbélgyulladás kialakulására. Ilyen hajlamosító tényező lehet egy bélflórát károsító antibiotikum-kezelés vagy bélműtét, de gyakran a beteg immunhiányos állapota (időskor, daganatos betegek kemoterápiája, szteroid kezelés) is szerepet játszik a fertőzés kialakulásában. Sajnos, az utóbbi években a fejlett országokban, így hazánkban is, egyelőre ismeretlen okokból halmozottan kezd előfordulni az álhártyás vastagbélgyulladás. A súlyos esetek halálozási aránya egyes tanulmányok és saját tapasztalatunk szerint elérheti a 20–30%-ot is. Hagyományosan az álhártyás vastagbélgyulladás kezelése a kiváltó tényező megszüntetéséből és ezzel párhuzamosan adott, a Clostridium difficilére ható antibiotikummal történik.

Az esetek egyre növekvő hányadában észleljük azonban, hogy a szokványos kezelésre a betegség nem vagy csak alig reagál. Hasonlóan nagy probléma, hogy a betegség gyakran, körülbelül 10-30%-ban sikeres antibiotikum kezelés után, az antibiotikum elhagyásával párhuzamosan kiújul. Ezt nevezik kiújuló (recidiváló) Clostridium fertőzésnek, amely nem egyszer hetekig-hónapokig tartó betegséget eredményez és amennyiben a beteg már eleve legyengült, társbetegségekben szenvedő volt, akkor akár halálos kimenetelűvé válhat a fertőzés. Ezekben a kezelésre nem reagáló vagy kiújuló esetekben egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárás a széklet-transzplantáció, amelynek sikerességéről (több mint 90%-ban bekövetkező gyógyulás) és biztonságosságáról számos tudományos közlemény is beszámol.

Az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társasága (ESCMID) 2013 óta a többszörösen kiújuló Clostridium fertőzés kezelésére hivatalosan is ajánlja a széklet-transzplantáció elvégzését. Hazánkban azonban az eljárás még nem egy elterjedt, könnyen hozzáférhető beavatkozás, ezért csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok hatékonyságáról a magyar betegpopuláció esetén.

Gyakori kérdések >>

Kapcsolatfelvétel >>